A fiúkat többnyire arra tanítják, hogy állva pisiljenek. Sokan nem is gondolnak rá, hogy milyen előnye lehet, ha szakítanak a hagyományokkal. Vannak ugyanis olyan gyerekek, akik képtelenek arra,
hogy pisilés közben megfelelően ellazítsák a medencefenék izmait. Ezért
többnyire erőlködnek, préselnek, de még így sem sikerül megfelelően
kiüríteniük a hólyagot. A következmény akár a diszfunkcionális vizelés
kialakulása, melynek egyik tünete lehet a rendszeres vizeletcsepegés.
Mivel a fiúk többnyire állva pisilnek, náluk gyakrabban előfordulhat.
Bizonyított tény ugyanis, hogy sokkal könnyebben el lehet lazítani a
medencefenék izmait, ha valaki ülve pisil.
"Nálunk sokáig nem derült ki, hogy mi okozza a kicsim becsurranásait. Azért írom becsurranásnak, mert csak nagyon ritkán pisilt be teljesen, hanem inkább mindig kicsit pisis maradt a gatyója. A férjem nagyon mérges volt miatta, állandóan veszekedett vele, hogy nem rázza le rendesen a kukacát és biztos azért pisis a gatyója. Hiába mondtam neki, hogy nem csak lerázza, hanem meg is törli vécé-papírral, velem is veszekedett, hogy nem vagyok képes rendesen megtanítani a gyereket pisilni. Állandóan semmirekellő anyának nevez, ha valami nem úgy van, ahogy szerinte kellene, hogy legyen. Titokban elmentem egy urológus doktorhoz, ő javasolta azt, hogy szoktassam rá a kicsimet arra, hogy ne állva, hanem ülve pisiljen. Merthogy jobban el tud lazulni, ha ülve pisil. Így is tettem, de a férjem előtt titkoltam, mert ő biztos, hogy mérges lenne miatta. Mindig azt hangoztatja, hogy csak a töketlenek vizelnek ülve. Szóval, a lényeg a lényeg, a kicsim becsurranásai elmúltak azóta, hogy ülve pisil."
"A fiam 13 éves és még mindig előfordult, hogy egy kevés vizelet becsurgott napközben. Nagyon kellemetlenül érezte magát emiatt, mert elég erős szaga volt a vizeletnek és csesztették az osztálytársai. Már alig mert egy kortyot is inni, de mégis megtörtént a dolog. Elmentünk terápiára, ahol azt tanácsolták, hogy rendszeres időközönként igyon és ugyanúgy, rendszeres időközönként menjen el pisilni. Azt is mondták, hogy fontos lenne áttérni arra, hogy ülve pisiljen. Meg evési és mozgási tanácsokat is kaptunk. Itthon nagyon figyeltem rá, sokszor már ideges is volt miatta, ha figyelmeztettem, de megbeszéltem vele, hogy ez segíteni fog és muszáj csinálni. A suliban nehezebben ment a dolog az elején, mert még mindig félt inni, de aztán kezdte megszokni, hogy minden szünetben elmegy a vécére. Csomagoltam neki vécére való papírt, hogy nyugodtan tudjon ülve pisilni, mert mondta, hogy gusztustalan a vécé a suliban. Kábé két hónap után már szinte egyáltalán nem volt semmi probléma, nagyon boldog vagyok, mert látom, hogy a fiam sokkal felszabadultabb. Nagyon nyomasztotta őt a sok csesztetés, amit a társaktól kapott a pisiszag miatt. Most lett egy új barátja is, akivel eddig szinte nem is beszéltek egymással."
