A könyv kapcsán időnként megkérdezik, hogy van-e saját, kellemetlen emlékem bepisiléssel kapcsolatban. Igen, nekem is van és igaz, hogy csak egyszer fordult elő, de ma is jól emlékszem rá. Kérlek, írjátok meg, ha gyerekkorotokban történt hasonló. A visszajelzésekből ugyanis azt látom, hogy a konkrét esetek, egyéni történetek segítenek a hasonló cipőben járóknak. Sokszor már azzal is, hogy látják, nincsenek egyedül a problémájukkal.

Szóval, elsős voltam, amikor egyszer bepisiltem az iskolában. A tanító néni kiengedte az osztályunkat az udvarra, mert kezdődött a hosszú szünet. Tisztán emlékszem, hogy egy piros műszőrme kabát volt rajtam és vastag harisnyanadrág, mert hideg volt. Félénk, elsős kislányként, óvatosan mentem a nagyok között a folyosón és megálltam a lépcső tetején, mielőtt leindultam volna az udvarra. De nem jutottam le, mert egy kirohanó nagyobb fiú hátba vágott. Lehet, hogy útban voltam neki, lehet, hogy csak szórakozott, mindenesetre én annyira megijedtem a váratlan ütéstől, hogy bepisiltem. Visszamentem az osztályba és pityeregve mondtam a tanító néninek, hogy mi történt. A mai napig hálás szívvel gondolok vissza rá, mert kellő empátiával megáldva, látta, hogy mennyire szégyellem magam az eset miatt. A harisnyanadrágomat rátette száradni a radiátorra és mire a többiek bejöttek a szünetről, már vissza is tudtam venni, így nem vette észre senki a balesetet.

Miközben anyagot gyűjtöttem a Bepisilés – Okok és kiutak című könyvemhez, sok felnőttel beszélgettem. Szülőkkel, pedagógusokkal, pszichológusokkal, orvosokkal egyaránt. Szinte mindegyiküknek több története is volt arról, hogy a gyermek bepisilését szorongás, ijedtség vagy félelem okozta. Egyikük mesélte az alábbi esetet, amit egy hétéves kisfiútól hallott.

„Volt anyának egy kis doboza és volt benne egy elszakadt karkötő. A karkötőt kidobtam a kukába és a dobozba beletettem a mágneseimet. Akkor anya hangosan ordított. Így ordított, hogy Marci, gyere ide!!!! A karkötőmet kidobtad a kukába, pedig az anyukámtól kaptam!!! Annyira megijedtem a kiabálástól, hogy hátraugrottam és elestem. Beütöttem a hátamat. Éreztem, hogy a lábamon ömlik le a meleg. Nagyon bepisiltem. Kár, hogy anya nem kért bocsánatot.” 

Ne legyen gyümölcs vacsorára!
A frissen készített gyümölcslevek és zöldséglevek igazi vitaminbombák. Nagy előnyük, hogy ízlés szerint rendkívül jól lehet variálni őket. Következzen...
Vélemények a könyvről
„Elnézést kérek kedves Judit, hogy nem válaszoltam az első emilre, de annyira el vagyunk foglalva a diétával… Igen, én hasznosnak találtam a könyvet, ...